A Jonaguni tengeri rom Japán partjainál található, és sokan egy elsüllyedt civilizáció bizonyítékát látják benne. A tudósok közül viszont legalább annyian mondják, hogy természetes képződmény, mint ahányan azt, hogy emberi kéz alkotta. De vajon mi lehet a 27 méter magas rom igazsága?

1986 fontos év volt az Atlantisz-rajongók számára, ekkor fedezték fel ugyanis a Jonaguni-piramisokat Japán partjainál, a Jonaguni-szigeteknél, Tajvantól 120 kilométerre. Búvárok találták meg 25 méter mélyen azt a körülbelül 27 méter magas kőépítményt, ami azóta is fejtörést okoz a kutatóknak, és lázban tartja Atlantisz szerelmeseit. Vannak, akik szerint nem természeti képződményről van szó, hanem emberek emelték.

A nagy kérdés az, hogy egy ősi civilizáció romja lehet vagy egy különös geológiai képződmény a víz alatt. Az elemzések szerint 10 ezer éves lehet, vagyis még az egyiptomi piramisok és a Stonehenge előtt húzták fel (vagy le a víz alá), de akkor milyen civilizáció alkotása?

Emberi vagy természetes?

Kimura Maszaaki, a Rjúkjúi Egyetem szeizmológusprofesszora rendszeresen búvárkodik a rom környékén, és kíváncsiságtól hajtva elvégezte saját korbecslését: úgy véli, a piramis valamikor réges-régen a szárazföldön lehetett, még az utolsó jégkorszak vége előtt, cirka 12 ezer éve. Ekkor az emelkedő tengerszint ellephette vagy egy földrengés miatt kerülhetett a vízbe. A romok szerinte mesterséges, vagyis emberi eredetűek. A szárazföldi elméletet az támasztja alá, hogy a romokban cseppkő is van, ami víz alatt nem jön létre,

De az emberi alkotásra utalnak egy kőbánya nyomai, faragott arcok és állati formákra vésett sziklák.

A professzor laboratóriumban is megvizsgálta a romok egy-egy darabját, és arra a következtetésre jutott, egy ázsiai kultúra alkothatta meg a kőépítményt. Talált olyan szfinxszobrot, ami egy kínai vagy okinawai király képmására hasonlít, de sikerült tizenöt, egykor a szárazföldön álló épületet is azonosítania a romok alapján a térségben. Ezek között vannak várak, egy diadalív, stadion, templom, támfalak, illetve a köztük futó utakra és csatornákra is rálelt. Biztos abban, hogy a vízben talált piramis ennek az ősi civilizációnak lehetett a tengeri erődje, és arra valóban vannak bizonyítékok, hogy 1771-ben óriási szökőár sújtotta ezt a térségét, 40 méter magas hullámokkal. Lehet, hogy csak akkor, de víz alá kerülhetett ez az erőd is sok más egyébbel együtt.

A vízi romról azonban más véleményen van több szakértő, akik szerint nem mesterségesen hozták létre őket, hanem csak épületnek látszó, erózió alakította tenger alatti sziklaképződményekről van szó. Robert M. Schoch geológus, a Bostoni Egyetem professzora meg van győződve arról, hogy természetes geológiai képződmény, amit a homokkő sziklákban végbemenő erózió, a repedések és szakadások alakítottak.

A homokkövek alakulására jellemző, hogy éleik nagyon élessé válhatnak, főleg ott, ahol erős és gyakori a tektonikus aktivitás. Szerinte így irreális, hogy emberi kéz alakította.

A Jonaguni-emlékművet gyakran Atlantiszhoz hasonlítják, ami a feltételezett ősi fejlett civilizációnak a szimbóluma lett, amely évezredekkel ezelőtt tűnt el nyomtalanul. Ezt támogatja a kijelentéseivel sokszor botrányokat kiváltó Graham Hancock brit író is, aki most azt állította – újabb kutatók haragját kivívva –, hogy egy technológiailag fejlett ősi civilizáció építette, jóval azelőtt, hogy a hagyományos és ismert civilizációk elkezdtek volna emlékműveket állítani.

forrás: index.hu