BÚVÁR BLOG

Katonai búvárok a kőbányai pincerendszerben

Katonai búvárok a kőbányai pincerendszerben

Zárt téri merülésekre irányuló búvárfelkészítésen vettek részt az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár katonái, a Technical Diving International (TDI) magyar szervezete oktatóinak és az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerész búvárainak támogatásával.

A kéthetes képzés során a dandár - előzetesen kiválogatott és kellő tapasztalattal rendelkező - búvár beosztású katonái elsajátították a zárt téri merülés alapjait, illetve értékes tapasztalatokat szereztek az ilyen jellegű búvárfeladatokkal kapcsolatban. A fő hangsúlyt az ilyenkor szükséges speciális, technikai búvárfelszerelés összeállítása és személyre szabása-, a megfelelő úszástechnika elsajátítása-, a vészhelyzeti eljárások begyakorlása, és a zárt térben történő megfelelő tájékozódás kapta.

A Szolnokon zajló kezdeti felkészítést követően, a merülések helyszínéül a több mint 32 kilométer hosszú kőbányai pincerendszer szolgált. A területen a középkortól kezdve egészen a XIX. század végéig folyt bányászati tevékenység. Az 1838-as nagy pesti árvíz után a Margit híd, a Mátyás templom, a Halászbástya, a Citadella és az Operaház szintén az innen kitermelt mészkőből újultak meg. Ezt követően főként sörtároló pincéknek adtak otthont a járatok. A sörgyártás átalakulása miatt egyre kevesebb vizet szivattyúztak ki a területről, így annak jelentős része víz alá került, egykori gépházakat, munkaeszközöket és szerszámokat is beleértve.

A zárt környezetben (üregekben, barlangokban, víz alá került mesterséges létesítményekben) végzett búvármerülések legfőbb sajátossága – és egyben veszélye is – a nyílt víziekkel szemben, hogy a közvetlen felszínre emelkedés lehetősége nem biztosított. Emellett még a levegőkészlet pontos beosztása, a korlátozott látótávolság (természetes fény hiánya, üledék), a külső környezeti hatások (hideg-, meleg-, szennyezett víz) és a tájékozódás nehézsége szintén komoly mentális és fizikai terhelés alá helyezik a búvárokat.

Bár a különleges rendeltetésű dandár katonái feladatrendszerükből adódóan elsősorban kijuttatási módként alkalmazzák a búvárkodást, de a fent említett szélsőséges tényezők, a pszichológiai és fiziológiai megterhelés, valamint a képzés során elsajátított technikák mind-mind olyan tapasztalatokkal szolgáltak, amelyek a későbbiekben jól hasznosíthatók kiképzéseik és feladataik végrehajtása során.

A kiképzés eredményességét alapvetően a három szervezet olajozott, közös munkája, illetve az oktatói csapat és az MH 1. HTHE tűzszerész búvárainak tapasztalata, segítőkészsége és nagyfokú együttműködése határozta meg.

Forrás: honvedelem.hu

Továbbiak

Oldalunk helyes működéséhez valamint statisztikai célú adatgyűjtéshez is használunk böngésző cookie-kat. Engedélyezi ezek használatát?